Peskiza: Produsaun ai-han sereál tempu agora barak liu dala tolu ho tempu Portugues

Peskiza hala’o husi Seeds of Life (SoL) hatudu katak produsaun  ai-han sereál iha Timor-Leste ba kada ema kada tinan barak liu data tolu kompara ho tempu Portuguese.

Peskiza ne’e halo hare ba kuantidade produsaun ai-han sereál hanesan batar no hare iha Timor-Leste, ba ema ida iha tinan ida husi tempu kolonial Portugues, okupasaun Indonesia, no depois hetan independensia.

Rezultadu peskiza ne’e hatudu katak iha tempu Portgues produsaun ai-han menus liu kompara ho tempu agora. Iha tempu Portuguese média ba ema ida hetan produsaun  38kg/tinan, maibe agora média produsaun ai-han sereál kada ema ida 122kg/tinan.

Rezultadu peskiza kuantidade produsaun ai-han sereál (ema/kg/tinan) no média produsaun ai-han sereál hatudu hanesan grafiku no tabela tuir mai nee:

Peskiza ne’e hala’o husi Abril Fatima Lemos Soares, MAF-SoL National Coordinator of OFDT (on-farm demonstration trial) no Rob Williams, MAF-SoL Research Advisor bazeia ba dadus original ne’ebé sira partilla husi website Faostat3.fao.org.

“Dadus ne’e ami kolleita husi bazeia ba dadus sereál iha Timor-Leste husi tinan 1961-2014 ne’ebé disponivel iha website Faostat3.fao.org. Depois ami transfera dadus ne’e ba Excel spread sheet data no halo kalkulasaun,” tenik Abril.

Abril Fátima hatete katak peskiza ne’e importante tebes hodi hatene historia kona-ba kuantidade produsaun ai-han husi sereál iha tempu uluk to’o agora.

“Ita presiza hatene historia kuantidade  produsaun  ai-han sereál iha tempu uluk to’o agora atu bele fo hanoin ita. Bainhira ita hatene ona, ita bele halo esforsu hodi hetan kuantidade produsaun aihan barak liu tan iha future.”

Produsaun batar Sele husi grupu agrikultur iha Fatumaca, Baucau © Yessy Betty/Seeds of Life

Baseia ba dadus husi Food Agriculture Organization (FAO)  kuantidade média produsaun ai-han mundu nian ba ema ida mak 206 kg/tinan. Ho nune’e, rezultadu peskiza ne’e hatudu katak produsaun ai-han sereál iha Timor-Leste ba ema ida kada tinan kobre  deit 59% kompara ho mundu  nia média ba konsumu ai-han sereál.

Husi kuantidade média produsaun aihan ne’ebe hatudu, Timor-Leste presiza aumenta luan área husi to’os ho natar no hasae agrikultór Timor-Leste nia koñesimentu kona ba sistema kuda batar ho hare ne’ebé diak ho teknolojia ruma hodi hasa’e produsaun atu bele aumenta ai-han iha futuru.